|
2023-03-05 19:51:24, vasárnap
|
| |
| |
|
|
| |
(1817-1882)
Arany János:
A RAB GÓLYA
Árva gólya áll magában
Egy teleknek a lábjában,
Felrepűlne, messze szállna,
Messze messze,
Tengerekre,
Csakhogy el van metszve szárnya.
Tűnődik, féllábon állván,
El-elúnja egyik lábán,
Váltogatja, cserélgeti,
Abban áll a
Múlatsága,
Ha beléun, újrakezdi.
Szárnya mellé dugta orrát,
Messze nézne, de ha nem lát!
Négy kerítés, négy magas fal;
Jaj, mi haszna!
Bár akarna,
Kőfalon nem látni átal.
Még az égre fölnézhetne,
Arra sincsen semmi kedve:
Szabad gólyák szállnak ottan
Jobb hazába;
De hiába!
Ott maradt ő, elhagyottan.
Várja, várja, mindig várja,
Hogy kinő majd csonka szárnya
S felrepűl a magas égig,
Hol a pálya
Nincs elzárva
S a szabadság honja kéklik.
Őszi képet ölt a határ;
Nincsen rajta gólyamadár,
Egy van már csak: ő, az árva,
Mint az a rab,
Ki nem szabad,
Keskeny ketrecébe zárva.
Még a darvak hátra vannak,
Mennek ők is, most akarnak:
Nem nézi, csak hallja őket,
Mert tudja jól,
Ott fenn mi szól,
Ismeri a költözőket.
Megkisérté egyszer-kétszer:
Nem bírná-e szárnya még fel;
Hej, dehogynem bírná szárnya,
Csak ne volna
Hosszu tolla
Oly kegyetlen megkuszálva!
Árva madár, gólya madár,
Sohse nő ki tollad, ne várd,
Soha többé, fagyos télig;
Mert, ha épen
Nő is szépen:
Rossz emberek elmetélik!
(1847)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Iskola |
|
|
|
Címkék: fölnézhetne, megkuszálva, elhagyottan, költözőket, tengerekre, felrepűlne, cserélgeti, gólyamadár, megkisérté, váltogatja, kegyetlen, ketrecébe, múlatsága, újrakezdi, dehogynem, elmetélik, szabadság, felrepűl, féllábon, szállnak, teleknek, lábjában, csakhogy, kerítés, egyszer, kétszer, szárnya, kőfalon, keskeny, nincsen, elzárva, magában, emberek, sincsen, szállna, tűnődik, égre fölnézhetne, magas égig, szabadság honja, darvak hátra, Arany János,
|
|
Offline
